Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Palade, George Emil Iasi, Rom�nia, 1912. nov. 19. - Del Mar, California, USA, 2008. okt. 7. Rom�n sz�let�s�, amerikai biok�mikus, citol�gus, Nobel-d�jas 1940-ben szerzett diplom�t a bukaresti egyetem orvosi kar�n, majd ugyanitt hat �ven �t belgy�gy�szgyakornokk�nt dolgozott. 1946-t�l az USA-ban, a New York-i egyetemen folytatta tanulm�nyait. Itt tan�ra volt Albert Claude, aki megh�vta a Rockefeller Int�zet patol�giai oszt�ly�ra, ahol � is a Claude-f�le sejtfrakcion�l�si m�dszer tov�bbfejleszt�s�n dolgozott. T�k�letes�tett�k az elektronmikroszk�pos metszetk�sz�t�s �s sz�vetfix�l�s m�dszer�t. Palade �rta le el�sz�r a mitokondriumok �s az endoplazmatikus retikulum finomszerkezet�t. � fedezte fel azokat a citoplazm�ban tal�lhat� apr� r�szecsk�ket, melyek k�s�bb a ribosz�ma nevet kapt�k. Le�rta a hasny�lmirigy k�ls� elv�laszt�s� mirigysejtjeinek m�k�d�s�t. A hatvanas �vek m�sodik fel�ben a biol�giai membr�nok keletkez�si m�dj�t kutatta. 1973-ban a Yale Egyetem sejtbiol�giai professzora lett. Itt els�sorban a szekr�ci�ban szerepet j�tsz� sejt alkot�r�szek membr�njainak k�lcs�nhat�saival foglalkozott. 1974-ben Albert Claude-dal �s Christian de Duve-vel kaptak megosztott orvosi-�lettani Nobel-d�jat a sejtek szervezeti �s m�k�d�si szervez�d�s�nek ter�let�n tett felfedez�seik�rt.
	Web dokumentumok