Orosz matematikus
1820-ban végezte el az egyetemet Harkovban, itt azonban nem szerzett diplomát. Tanulmányait Párizsban folytatta 1822 és 1828 között, itt kezdett publikálni. Elsősorban a matematikai analízis matematikai fizikában és mechanikában felmerülő alkalmazásainak területén ért el fontos eredményeket. Már jelentős hírnévnek örvendett, amikor visszatért Szentpétervárra, ahol a tengerészeti akadémia tanára lett. 1830-ban akadémikussá választották. Foglalkozott hőtannal, hidrodinamikával, elektromosságtannal és ballisztikával. Jelentős munkásságot fejtett ki az algebra, a számelmélet és a valószínűségszámítás terén is. Az orosz elméleti mechanikai iskola megteremtőjének tekintik. Nevéhez fűződik az alapvető fontosságú Gauss-Osztrogradszkij-tétel.