Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Ostwald, Friedrich Wilhelm Riga, Oroszorsz�g (ma Lettorsz�g), 1853. szept. 2. - Lipcse, 1932. �pr. 4. N�met fiziko-k�mikus, Nobel-d�jas Lettorsz�gban �l� n�met csal�d sz�l�tte, aki �sztorsz�gban, Dorpatban (ma: Tartu) j�rt n�met egyetemre, mik�zben mindegyik balti �llam akkor az Orosz Birodalomhoz tartozott. Dorpatban k�mi�b�l doktor�lt, majd 28 �ves kor�ban a rigai m�egyetem professzora lett. 34 �vesen nevezt�k ki a lipcsei egyetem fizikai k�mia tansz�k�re. A fizikai k�mi�t � k�l�n�tette el a szervetlen �s a szerves k�mi�t�l �s tette �n�ll� tudom�nny�. 1909-ben a katal�zis ter�let�n v�gzett munk�i�rt, valamint a k�miai egyens�lyok �s a reakci�sebess�g alapvet� vizsg�lataival el�rt eredm�nyei�rt kapott k�miai Nobel-d�jat. A filoz�fi�ban monista, a fizik�ban energetikai n�zeteir�l v�lt ismertt� �s h�rhedtt�. Energetikai n�zeteinek matematikai elm�let�t n�lunk a fiatal Fej�r Lip�t tette �les kritika t�rgy�v�. Id�sebb kor�ban sz�nelm�lettel �s tudom�nyt�rt�nettel is foglalkozott. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok