Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Ol�h Gy�rgy (Olah, George Andrew) Budapest, 1927. m�j. 22. - Beverly Hills, California, USA, 2017. m�rc. 8. K�mikus, Nobel-d�jas Ol�h Gy�rgy k�z�piskolai tanulm�nyait a budapesti Piarista Gimn�ziumban v�gezte, majd a Budapesti M�szaki Egyetemen vegy�szm�rn�k-hallgat�k�nt folytatta; 1949-ben doktor�lt. A Budapesti M�szaki Egyetem Szerves K�mia Tansz�k�n amellett, hogy oktatott, a szerves k�mia akkor legismertebb �s legtekint�lyesebb magyar professzor�nak, Zempl�n G�z�nak a kutat�si asszisztense volt. A Nobel-d�jat megalapoz� kutat�sait itt kezdte el. 1954 �s 1956 k�z�tt a Budapesti M�szaki Egyetem Szerves K�mia Tansz�k�n folytatott munk�ja mellett az MTA �jonnan l�trehozott K�zponti K�miai Kutat�int�zet�nek t�rsigazgat�ja is volt. Az 1956-os forradalom ut�n, csal�dj�val egy�tt elhagyva Magyarorsz�got, el�sz�r Londonba, majd Kanad�ba k�lt�z�tt. 1965-t�l a csal�d az Amerikai Egyes�lt �llamokban tal�lt otthonra. 1977-ig Clevelandben, ezut�n Kaliforni�ban �ltek. Ol�h professzor 1977-t�l a D�l-kaliforniai Egyetemen oktatott �s kutatott. 1991-ben kinevezt�k a Loker Sz�nhidrog�n-kutat� Int�zet (Los Angeles) igazgat�j�nak. Legjelent�sebb eredm�nyeit a karbokationok kutat�s�val �rte el: szupersavak seg�ts�g�vel alacsony h�m�rs�kleten viszonylag hossz� �lettartam� karbokationokat �ll�tott el�, amelyeket spektroszk�piai m�dszerekkel r�szletesen tanulm�nyozott. Az ut�bbi kutat�sainak r�szek�nt bekapcsol�dott a kezdetben Saul Winstein �s Herbert C. Brown k�z�tt kialakult "nem klasszikus" �s "klasszikus" karbokation, �s ezen bel�l is a 2-norbornil-kation szerkezete k�r�li vit�ba. Ol�h Gy�rgy Saul Winstein oldal�n �llva megnyerte a vit�t. Ol�h Gy�rgy karbokationokkal kapcsolatos eredm�nyeinek �ri�si gyakorlati jelent�s�ge is van, mert ezek alkalmaz�s�val lehet�v� v�lt, hogy motor�zemanyagok sz�m�ra alkalmatlan, egyenes l�nc� alacsony okt�nsz�m� sz�nhidrog�nekb�l magas okt�nsz�m�, el�gaz� l�nc� izomereket �ll�tsanak el�. Ol�h Gy�rgy a k�miai Nobel-d�jat 1994-ben kapta meg. 2001-ben Corvin-l�nc, 2002-ben Bolyai-d�j kit�ntet�sben r�szes�lt. 2005-ben az Amerikai K�miai T�rsas�g legnagyobb d�j�val, a Priestley-�remmel t�ntett�k ki. 2006-ban megkapta a Magyar K�zt�rsas�gi �rdemrend K�z�pkeresztje a Csillaggal kit�ntet�st. 2006-ban Budapest D�szpolg�ra lett, 2011-ben pedig Sz�chenyi-nagyd�jat kapott. 2013-ban "Ericand Sheila Samson" kit�ntet�sben r�szes�lt, amely az izraeli korm�ny �ltal adand� leg�rt�kesebb d�j az alternat�v energiahordoz�k l�trehoz�sa �s t�rol�sa ter�let�n kimagasl� eredm�nyeket el�rt tud�sok sz�m�ra. Ol�h Gy�rgy�t a 2010-ben megalakult Emberi M�lt�s�g Tan�cs�nak tiszteletbeli eln�k�v� v�lasztott�k. A Nobel-d�jat k�vet� �vekben, az eg�sz emberis�get �rint�, a term�szetes nyersanyagok �s energiahordoz�k apad�s�t �s a fokozott sz�n-dioxid-kibocs�t�st �vez� probl�m�k �tfog� kezel�s�re alkalmas "metanolgazdas�g" koncepci�j�n dolgozott. Meggy�z�d�se volt, hogy a sz�n-dioxid metanoll�, majd ut�bbinak m�s energiahordoz�kk� (p�ld�ul sz�nhidrog�nekk�, �terekk�) t�rt�n� �talak�t�sa megold�st jelentene a j�v� energia- �s nyersanyag-ell�t�s�ban.
	Web dokumentumok