Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Oberth, Hermann Julius Nagyszeben, 1894. j�n. 25. - N�rnberg, N�metorsz�g, 1989. dec. 29. Erd�lyi sz�sz sz�let�s� n�met fizikus, m�rn�k 1912-t�l a m�ncheni egyetem orvosi kar�n folytatott tanulm�nyokat. Az els� vil�gh�bor�ban katonaorvosk�nt vett r�szt. A h�bor� ut�n N�metorsz�gban folytatta egyetemi tanulm�nyait, de ez�ttal m�r a fizika ter�let�n. 1922-ben a rak�tatudom�nyr�l sz�l� doktori �rtekez�s�t a heidelbergi egyetem visszautas�totta. N�h�ny �v m�lva ugyanazzal a dolgozattal szerzett doktori c�met a kolozsv�ri egyetemen. 1929 �sz�n elind�totta els� foly�kony �zemanyag� rak�t�j�t. A k�s�rletben tan�tv�nyai, a berlini m�szaki egyetem hallgat�i seg�tett�k, k�zt�k Wernher von Braun is. 1930-t�l az erd�lyi Meggyesen volt k�z�piskolai tan�r. 1941 �s 1943 k�z�tt a peenem�ndei b�zison r�szt vett a V-2 rak�ta kifejleszt�s�ben. A V-2 projektet elhagyva Wittenberg mellett dolgozott egy l�gelh�r�t� rak�ta projekten. A h�bor� v�g�n csal�dj�val a N�rnberg melletti Feuchtba k�lt�z�tt. 1948-ban Sv�jcban telepedett le, ahol f�ggetlen szak�rt�k�nt dolgozott. 1950-ben Olaszorsz�gban az olasz hadsereg sz�m�ra l�gelh�r�t� rak�t�k fejleszt�s�n dolgozott. 1953-ban visszat�rt Feuchtba �s kiadta Menschen im Weltraum (Emberek a vil�g�rben) c�m� k�nyv�t, ebben le�rta elgondol�sait az �rben elhelyezett reflektor-teleszk�ppal, �r�llom�ssal, elektromos �rhaj�val �s �r�lt�zetekkel kapcsolatban. 1954-t�l az Egyes�lt �llamokban a rak�taprogramban tev�kenykedett, volt tan�tv�nya, von Braun oldal�n. 1960-t�l 1970-ig a NASA Marshall �rrep�l�si K�zpontj�nak igazgat�ja volt. Nev�t a 9253.sz. kisbolyg� viseli. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok