Angol fizikus, matematikus, csillagász
1661-ben a cambridge-i Trinity College-ben tanult. Az egyetemen a tananyag mellett megismerkedett a heliocentrikus világrendszerrel, Galilei kísérleteivel, Descartes mechanikus materialista világmagyarázatával. 1665-ben fejezte be tanulmányait, matematikaprofesszora, Isaac Barrow 1669-ben tanítványa javára lemondott katedrájáról. Newton felfedezte a binomiális tételt, kidolgozta a differenciál- és integrálszámítást. Dolgozatot írt a színekről, vizsgálta a körmozgást, és megállapította, hogy a bolygókra ható sugárirányú erő a Naptól mért távolság négyzetével arányosan csökken. Közreadta a végtelen sorokról írt dolgozatát, amely ismertté tette a nevét. Előadásait 1670-ben kezdte meg, a fénytan kérdéseiről - ebből született az Optika első kötete. Fontos felismeréseket tett a színekkel kapcsolatban. 1671-ben készített tükrös távcsöve nagy sikert aratott, a Royal Society tagjává választották. Felfedezte a Newton-gyűrűket. A Philosophiae Naturalis Principia Mathematica a modern fizika alapműve. Három mozgástörvénye vezetett el az általános tömegvonzás törvényének megfogalmazásához. 1703-ban fogadta el a Royal Society elnöki székét. Londonba költözött, és ott a Pénzverde őre, majd vezetője lett.