Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Newton, Isaac, Sir Woolsthorpe-by-Colsterworth, Anglia, 1642. dec. 25. [1643. jan. 4.] - London, 1727. m�rc. 20. [m�rc. 31.] Angol fizikus, matematikus, csillag�sz 1661-ben a cambridge-i Trinity College-ben tanult. Az egyetemen a tananyag mellett megismerkedett a heliocentrikus vil�grendszerrel, Galilei k�s�rleteivel, Descartes mechanikus materialista vil�gmagyar�zat�val. 1665-ben fejezte be tanulm�nyait, matematikaprofesszora, Isaac Barrow 1669-ben tan�tv�nya jav�ra lemondott katedr�j�r�l. Newton felfedezte a binomi�lis t�telt, kidolgozta a differenci�l- �s integr�lsz�m�t�st. Dolgozatot �rt a sz�nekr�l, vizsg�lta a k�rmozg�st, �s meg�llap�totta, hogy a bolyg�kra hat� sug�rir�ny� er� a Napt�l m�rt t�vols�g n�gyzet�vel ar�nyosan cs�kken. K�zreadta a v�gtelen sorokr�l �rt dolgozat�t, amely ismertt� tette a nev�t. El�ad�sait 1670-ben kezdte meg, a f�nytan k�rd�seir�l - ebb�l sz�letett az Optika els� k�tete. Fontos felismer�seket tett a sz�nekkel kapcsolatban. 1671-ben k�sz�tett t�kr�s t�vcs�ve nagy sikert aratott, a Royal Society tagj�v� v�lasztott�k. Felfedezte a Newton-gy�r�ket. A Philosophiae Naturalis Principia Mathematica a modern fizika alapm�ve. H�rom mozg�st�rv�nye vezetett el az �ltal�nos t�megvonz�s t�rv�ny�nek megfogalmaz�s�hoz. 1703-ban fogadta el a Royal Society eln�ki sz�k�t. Londonba k�lt�z�tt, �s ott a P�nzverde �re, majd vezet�je lett.
	Web dokumentumok