Fizikai kémikus, vegyészmérnök, egyetemi tanár
1949-ben a budapesti tudományegyetemen oklevelet szerzett fizika, kémia szakon. A Pázmány Péter Tudományegyetem, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Fizika-Kémiai Tanszékén gyakornoka, tanársegéde volt. Később a tudományos minősítő rendszerben Erdey-Grúz Tibor aspiránsa, az MTA Központi Kémiai Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa, 1954-1958-ig osztályvezetője, 1969-1971-ig igazgatója volt. Az ELTE TTK Kémiai Tanszékcsoport Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék egyetemi tanára, 1981-1992-ig tanszékvezetője volt. Kémiai reakciókinetikával és katalíziskutatással foglalkozott. Tudományos pályafutásának második szakaszában elsősorban ipari katalitikus folyamatokkal és aromás izocianátok előállításával foglalkozott. A reformáló katalizátorok modifikálására új eljárást dolgozott ki. 1965-től az MTA levelező, 1985-től rendes tagja volt.