Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Molina, Mario Jos� Mexiko City, Mexik�, 1943. m�rc. 19. - Mexiko City, 2020. okt. 7. Mexik�i-amerikai vegy�sz, Nobel-d�jas Gyermekkor�ban egy sv�jci iskol�ban tanult, ahol j�l megtanult n�met�l. A Mexik�i �llami Egyetemen, majd a Freiburgi Egyetemen tanult, v�g�l Mexik�ban vegy�szm�rn�kk�nt v�gzett. 1968-t�l Berkeley-ben a Kalifornia Egyetemen el�sz�r George Pimentel csoportj�ban dolgozott a nemr�giben kifejlesztett k�miai l�zerekkel. 1972-ben megszerezte a fizikai k�miai doktor�tust, majd Sherwood Rowland csoportj�hoz csatlakozott, ahol a halog�nezett sz�nhidrog�nek k�miai tulajdons�gait vizsg�lt�k. Munk�juk legfontosabb eredm�nye e vegy�leteknek a magasl�gk�ri �zonr�tegre val� hat�s�nak felfedez�se volt. 1982-t�l a Jet Propulsion Laboratory molekul�ris fizikai �s k�miai r�szleg�ben dolgozott, itt az Antarktisz feletti �zonlyuk 1985-�s felfedez�se ut�n sz�mos k�s�rletet v�gzett e folyamatok pontosabb meg�rt�s�nek �rdek�ben. 1989-t�l a MIT, 2005-t�l a San Diegoi Egyetem professzora volt, ek�zben Mexik�v�rosban k�rnyezetv�delmi kutat�k�zpontot hozott l�tre, els�sorban a v�rosi l�gszennyez�s cs�kkent�s�nek c�lj�b�l. 1995-ben Paul Crutzennel �s Sherwood Rowlanddel megosztva k�miai Nobel-d�jat kapott "l�gk�rk�miai kutat�sai�rt, k�l�n�s tekintettel az �zon k�pz�d�s�re �s felboml�s�ra". (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok