Belga fizikus, csillagász
Eredetileg élettant tanult, és e tárgyból doktorált Gentben, 1914-ben. 1918-tÅ‘l a hollandiai Utrecht-i egyetemen fotometriával foglalkozott. Itt fordult figyelme a csillagászat, fÅ‘ként a Nap spektroszkópiai vizsgálata és a csillag-légkörök tanulmányozása felé. 1937-ben az utrechti Sonnenborgh Egyetemi Csillagvizsgáló igazgatójává nevezték ki. Itt publikálta 1940-ben a napszínkép atlaszát, amely a napszínkép részleteinek nagy felbontású és pontosságú hullámhossztáblázatát tartalmazza. A 2. világháború idején a német megszállók antifasiszta tevékenysége miatt bebörtönözték, ekkor a foglyok számára tartott fizikai, csillagászati tanfolyamot. A háború után az amszterdami Matematikai Központot egyik megalapítója volt. Sokat foglalkozott a légköri fényhatásokkal, fényjelenségekkel, e tárgyról írt művét több nyelvre lefordították. Munkáját a Bruce éremmel (1947) és az angol Királyi Csillagászati Társaság aranyérmével ismerték el. Nevét az 1670.sz. kisbolygó, és egy holdkráter viseli. (Bartha Lajos)