Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Michelson, Albert Abraham Strelno, Poroszorsz�g, (ma Strzelno, Lengyelorsz�g), 1852. dec. 19. - Pasadena, California, USA, 1931. m�j. 9. N�met sz�let�s� amerikai fizikus, Nobel-d�jas Csal�dja m�g az � kisgyermekkor�ban kiv�ndorolt az Egyes�lt �llamokba, �gy tanulm�nyait ott v�gezte. A tenger�szeti akad�mi�t v�gezte el. Eur�pai tanulm�ny�tja ut�n kil�pett a tenger�szett�l. 1883-t�l t�bb amerikai egyetemen oktatott, 1892-t�l a University of Chicago fizikaprofesszora volt. 1929-ben nyugd�jba vonult, ezut�n a Mount Wilson obszervat�riumban dolgozott. A fizika t�bb ter�let�n �rt el fontos eredm�nyeket, els�sorban az optika ter�let�n. 1878-t�l kezdve foglalkozott a f�nysebess�g m�r�s�vel. 1881-ban �p�tette meg a ma nev�t visel� interferom�tert. Ennek seg�ts�g�vel �s Edward Morley k�zrem�k�d�s�vel v�gezte el a nevezetes Michelson-Morley k�s�rletet 1887-ben. Ebben nagy pontoss�ggal meghat�rozt�k a f�ny terjed�si sebess�g�t. A k�s�rlet eredm�ny�nek �rtelmez�se az akkor elfogadott �terelm�let szerint nem volt lehets�ges, a k�s�rlet a speci�lis relativit�selm�let egyik fontos kiindul�si pontja lett. Fizikai Nobel-d�jat kapott 1907-ben, prec�zi�s optikai berendez�sei�rt �s az ezekkel v�gzett spektroszk�piai �s metrol�giai kutat�sok�rt. 1920-ban els�k�nt hat�rozta meg egy t�voli csillag �tm�r�j�t.
	Web dokumentumok