Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Meyer, Stefan B�cs, Osztr�k-Magyar Monarchia, 1872. �pr. 27. - Bad Ischl, Ausztria, 1949. dec. 29. Osztr�k fizikus A radioaktivit�s kutat�s�nak egyik �tt�r�je. B�csben �s Lipcs�ben tanult, majd Franz Exnern�l diplom�zott 1896-ban. 1890-ig Boltzmann asszisztense volt. Ez id� alatt Gustav J�gerrel a k�miai elemek m�gneses tulajdons�gait vizsg�lta. 1899-ben Egon von Schweidlerrel felfedezt�k, hogy a r�dium �s a pol�nium sug�rz�sa m�gneses t�rben elt�r�l. 1907-t�l Boltzmann ut�dak�nt az elm�leti fizikai int�zet ideiglenes vezet�je lett. 1910-t�l a nemzetk�zi r�dium-standard bizotts�g titk�ra, 1937-t�l eln�ke volt. Nemzetk�zi jelent�s�g�v� tette a j�r�szt az � tervei alapj�n l�trehozott �s m�k�dtetett b�csi R�dium Int�zetet. 1916-ban Egon von Schweidlerrel k�z�sen publik�lt�k Handbuch der Radioaktivit�t c�m�, sok�ig alapvet� munk�jukat. 1938-ban (kiz�r�s�t megel�zend�) lemondott akad�miai tags�g�r�l �s k�nyszernyugd�jazt�k. A h�bor� ut�n t�rhetett vissza az Int�zetbe. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok