Orosz vegyész
A szentpétervári egyetemen tanult, majd itt is tanított. 1859-ben ösztöndíjjal két évre Heidelbergbe küldték, ahol Bunsen mellett dolgozott. Hazatérése után a kémiai tanszék vezetõje lett. 1869-ben jelent meg leghíresebb mûve, a "Kémia alapelvei". Ebben vázolta fel a híres periódusos rendszert, melyben a kémiai elemeket foglalta törvényszerûségeik alapján egységes táblázatba. Egy hasonló rendszert vele körülbelül azonos idõben a német Lothar Meyer is kidolgozott, Mengyelejev azonban néhány hónappal korábban publikálta eredményeit. Mengyelejev táblázata alapján megjósolta egyes, még nem ismert elemek létezését és tulajdonságait. A rendszer helyessége 1875-ben, a gallium felfedezésével igazolódott. Mengyelejevnek még számos fontos felfedezése volt, többek között a kõolaj- és a kõszénbányászattal kapcsolatban. Nevét õrzi a periódusos rendszer 1955-ben felfedezett, 101-es rendszámú eleme, a mendelévium.