Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Mendelssohn, Kurt Alfred Georg Berlin-Sch�nberg, N�metorsz�g, 1906. jan. 7. - Oxford, Anglia, 1980. szept. 18. N�met sz�let�s� brit fizikus, term�szettudom�nyos szak�r� M�r harmad�ves kor�ban megkezdte fizikai kutat�sait nagyb�tyja, Franz Simon (a k�s�bbi Sir Francis Simon) ir�ny�t�s�val a berlini egyetemen, a Nobel-d�jas Walther Nernst int�zet�ben. Amikor Simon elnyerte Breslauban (Wroclav, Boroszl�) az ottani fizikai k�miai tansz�ket, elvitte mag�val k�zvetlen munkat�rsait: K�rti Mikl�st, Martin Ruhemannt, Heinz Londont �s Kurt Mendelssohnt, aki 1930-ban doktor�lt n�la a szil�rd hidrog�n fajh�j�nek alacsony h�m�rs�kleti viselked�s�b�l. 1932-ben a Breslauba l�togat� Frederick Lindemann megh�vta Mendelssohnt Oxfordba, az �ltala Breslauban megismert helium-cseppfoly�s�t� be�ll�t�s�ra, �s �szt�nd�jat szerzett sz�m�ra a Clarendon laborat�riumba. Hitler 1933-as hatalomra jut�sa ut�n Mendelssohn m�r nem t�rt vissza Breslauba, viszont az � k�zvet�t�s�vel siker�lt Lindemannak �thoznia Oxfordba az eg�sz breslaui csapatot. K�z�l�k a m�sodik vil�gh�bor� alatt Simon �s K�rti r�szt vett a Manhattan programban, Mendelssohn azonban Oxfordban maradt. Itt tartott el�ad�sai alapj�n �rta meg 1946-ban megjelent els� k�nyv�t, amelynek a j�l hangz� "What is atomic energy?" c�met adta. A k�nyv el�g hamar, m�r 1948-ban megjelent magyarul, "Atomenergia" c�mmel. M�g egy k�nyve jelent meg magyarul: az 1966-ban kiadott "The quest for absolute zero", b�r j�val k�s�bb (1983-ban), �s a sokkal sz�rk�bb "Az abszolut zerus fok" c�mmel. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok