Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Meer, Simon Van der H�ga, Hollandia, 1925. nov. 24. - Genf, Sv�jc, 2011. m�rc. 4. Holland m�rn�kfizikus, Nobel-d�jas 1943-ban �retts�gizett sz�l�v�ros�ban, de csak a h�bor� ut�n kezdhette meg egyetemi tanulm�nyait az addigra felszabadult Hollandi�ban. Delftben, az ottani m�egyetemen szerzett villamosm�rn�ki diplom�t, majd Eindhovenben kapott �ll�st a Philipsn�l. 1956-ban sikerrel p�ly�zott Genfbe, az akkor m�g csak k�t �ve m�k�d� CERN-be kutat�m�rn�knek. Innen ment nyugd�jba 1990-ben. K�zben a legbonyolultabb r�szecskegyors�t�si k�s�rletekhez � tervezett k�l�nleges m�gneses lencs�ket, t�rol�gy�r�t a szuper proton szinkrotronhoz. Feltal�lta a r�szecskenyal�bok sztochasztikus h�t�s�nek technik�j�t, siker�lt az �tk�z� antiproton nyal�bok intenzit�s�t jelent�sen megn�velnie. Az �gy megval�s�tott proton-antiproton k�s�rletekben tudt�k el�sz�r kimutatni az elektrogyenge k�lcs�nhat�st k�zvet�t�, elm�letileg m�r megj�solt bozonok l�tez�s�t. Egy �v se telt el, �s 1984-ben Carlo Rubbia olasz fizikussal megosztva fizikai Nobel-d�jat kaptak ez�rt. Az �tletekben gazdag, m�lyen gondolkod�, am�gy sz�fukar m�rn�kfizikust Ernest Lawrence 1939-es Nobel-d�ja ut�n el�sz�r t�ntett�k ki ezzel az elismer�ssel, amely a r�szecskegyors�t�k fejleszt�s�ben el�rt tev�kenys�g��rt j�rt. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok