Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Marius, Simon (Meyr) Gunzenausen, Bajororsz�g, 1573. jan. 10. [20.] - Ansbach, 1624. dec. 26. N�met csillag�sz Tanulm�nyait 1586-1601 k�zt a heilbronni Nagyhercegi F�iskol�n v�gezte, ahol f�leg a matematikai �s csillag�szati ismereteivel t�nt ki. Az 1596. �vi �st�k�s pontos megfigyel�se, valamint az 1599-re sz�m�tott csillag�szati t�bl�zatai az akkori n�met tud�s-vil�gban j� nevet szerzett sz�m�ra. 1601-ben az ansbachi �rgr�fs�g udvari matematikus�nak nevezt�k ki. (munkak�r�hez �ppen �gy hozz� tartozott a hat�r-kit�z�sek ellen�rz�se, mint az udvari el�kel�s�geknek sz�l� csillagj�sl�s!) 1601-ben Pr�g�ba ment, Tycho Brahe tan�tv�ny�ul, mester�nek hal�la ut�n 1605-ig orvostudom�nyt tanult. 1609-ben hazat�rt, ekkor �ltette �t n�met nyelvre Euklid�sz "elemei"-t. 1609-ben hozz� jutott egy holland t�vcs�h�z, amelyet t�k�letes�tett �s 1610. janu�r 8-�n ezzel fedezte fel a Jupiter bolyg� n�gy f�nyes holdj�t - egy nappal Galilei felfedez�se ut�n. A holdakr�l sz�l� megfigyel�seit csak 1614-ben adta ki, ebben a n�gy k�s�r�t "Brandenburg Csillagai"-nak nevezte. T�le sz�rmaznak a holdak ma is haszn�latos mitol�giai nevei: Io, Europa, Ganymedes, Callisto. A "Mundus Jovialis" (A Jupiter vil�ga) c. m�v�nek f�ggel�kek�nt el�sz�r ismertette a Nagy Andromeda-k�d (M31) felfedez�s�t. Ugyancsak mit se tudva Chr. Scheiner �s Galilei felfedez�s�r�l 1612-ben felfedezte a Nap foltjait. Marius munk�ss�g�nak jelent�s szerepe volt a tudom�nyos c�lra alkalmazott t�vcs� �szak-eur�pai elterjed�s�ben. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok