Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Marg� Tivadar Pest, 1816. m�rc. 5. - Pusztaszentl�rinc, 1896. szept. 5. Zool�gus, orvos, egyetemi tan�r G�r�g-szerb sz�rmaz�sa �s sz�les k�r� �rdekl�d�se predesztin�lta arra, hogy nemzetk�zileg elismert kutat�v� v�lj�k. M�r h�sz�ves kor�ban b�lcs�szdoktorr� avatt�k a pesti egyetemen, ezut�n viszont az orvostant kezdte hallgatni, hogy hat �v m�lva orvosdoktor lehessen. Orvosk�nt praktiz�lt Pesten, majd B�csben, ahol az egyetemen sz�vettani kutat�sokat folytatott. Kutat�si besz�mol�it nemcsak az osztr�k, de a francia �s az angol tud�sok is elismer�ssel fogadt�k, t�rsas�gaikba v�lasztott�k. Nem k�sett a hazai elismer�s sem: r�vid kolozsv�ri kit�r� ut�n 1862-ben ker�lt a pesti egyetemre �s lett az �llattan �s az �sszehasonl�t� bonctan tan�ra, valamint az orvoskaron a sz�vettan tan�ra. Az oktat�s �s az ismeretterjeszt�s is kedves volt sz�m�ra: tan�tott a Minta gimn�ziumban, tagja volt az egyetemi tan�rvizsg�l� bizotts�gnak, alap�t� tagja a term�szettudom�nyi t�rsulatnak. Charles Darwint szem�lyesen ismerte, n�zeteit mag��v� tette �s terjesztette. D�k�nn� v�lasztotta a b�lcs�szkar, egy m�sik �vben az orvoskar, s az 1879/80-as tan�vben � volt az egyetem rektora, amelyr�l m�g a Vas�rnapi �js�g is megeml�kezett. Az MTA-nak 1860-ban lett levelez�, 1870-ben rendes �s 1891-ben tiszteleti tagja. Ma Budapesten utca viseli a nev�t, ahol 2010-ben g�r�g-magyar egy�ttm�k�d�ssel k�sz�lt eml�kt�bl�t avattak fel a tisztelet�re. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok