Növénynemesítõ
Egyetemi tanulmányainak végeztével 1942-ben a budapesti Genetikai Intézetben helyezkedett el, ahol örökléstani kísérletekkel, mikrotechnikával és örökléstannal foglalkozott. Rendszeresen foglalkozott az õszi és tavaszi rostlen nemesítésével, valamint a Genetikai Intézet kukoricakísérleteivel. 1948-ban kinevezték kísérletügyi adjunktusnak. 1950-ben a martonvásári Kutató Intézetbe helyezték. 1957-tõl három éven át vezetõje volt a lennemesítési témakollektívának. 1959-ben az Intézet a fitopatológiai és entomológiai laboratórium vezetésével, valamint a kukorica üszögellenállóságának nemesítésével bízta meg. 1963-ban szerezte meg a kandidátus fokozatot.