Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Magnus, Heinrich Gustav Berlin, 1802. m�j. 2. - Berlin, 1870. �pr. 4. N�met k�s�rleti fizikus, k�mikus, egyetemi tan�r Ugyanabban az �vben sz�letett, mint Kossuth Lajos, vagy Bolyai J�nos. �t azonban sem a politika, sem a matematika nem k�t�tte le, csak a k�s�rletez� term�szettudom�ny. 25 �ves kor�ban doktor�lt Berlinben k�mi�b�l, majd Stockholmban t�lt�tt egy �vet Berzelius laborat�rium�ban. A k�vetkez� �vben P�rizsban kutatott Gay-Lussac mellett. Hazat�rve Berlinbe �s felv�rtez�dve a k�s�rleti k�mia �s fizika akkor legmodernebb m�dszereivel, csakhamar Eur�pa �lenj�r� laborat�rium�t hozta l�tre Berlinben az egyetemen. Gazdag �r�ks�g�t is ennek a laborat�riumnak a felszerel�s�re k�lt�tte. M�r 38 �ves kor�ban a porosz tudom�nyos akad�mia tagja volt. Vil�gos �s k�s�rleti demonstr�ci�kkal gazdagon k�s�rt el�ad�saira �z�nl�ttek a berlini egyetemi hallgat�k. A legjobbak sz�m�ra otthon k�l�n heti kollokviumokat tartott aktu�lis term�szettudom�nyos k�rd�sekr�l. Tan�tv�ny�nak mondhatta t�bbek k�z�tt Clausiust, Helmholtzot �s Wiedemannt. Tan�ri munk�ss�ga k�vetend� p�ld�ul szolg�lt Laue sz�m�ra a berlini egyetemi kollokviumok folytat�s�ra, fenntart�s�ra. (Ennek p�ld�j�ra j�ttek l�tre az Ortvay-kollokviumok Budapesten.) Egyik fontos felfedez�se Magnus-effektusk�nt vonult be a szakirodalomba, a Magnus-Haus pedig ma is a n�met fizikai t�rsulat reprezentat�v sz�kh�za Berlinben. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok