Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Luria, Salvador Edward Torino, Olaszorsz�g, 1912. aug. 13. - Lexington, Massachusetts, 1991. febr. 6. Olasz sz�let�s� amerikai biol�gus, Nobel-d�jas 1935-ben szerzett diplom�t a Torin�i Egyetemen, s a radiol�gi�ra szakosodott. 1938-ban Franciaorsz�gba menek�lt, a p�rizsi Pasteur Int�zetben kitanulta a f�gkutat�s m�dszereit, majd 1940-ben az Egyes�lt �llamokba utazott. Nem sokkal meg�rkez�se ut�n tal�lkozott �ssze Delbr�ckkel, �s az � r�v�n ker�lt be az American Phage Group tagjai k�z�. Luria �s Delbr�ck egy�ttm�k�dve az �n. fluktu�ci�s teszttel megmutatta, hogy a bakt�riumoknak a bakteriof�gokkal szemben val� rezisztenci�ja v�letlen mut�ci�kt�l f�gg. 1945-ben Hershey �s Luria az ilyen bakteri�lis mut�nsok mellett a spont�n f�gmut�ci�k l�tez�s�t is bebizony�tott�k. Luria 1964-ben a Massachusetts Institute of Technology Sedgwick professzora lett. 1974-ben kinevezt�k a MIT-n m�k�d� R�kkutat� K�zpont igazgat�j�v�. 1947-81 California Institute of Technology, ill. 1969-ben Max Delbr�ckkel �s Alfred Day Hersheyvel megosztva orvosi-�lettani Nobel-d�jat kapott a v�rusok replik�ci�s mechanizmus�nak �s genetikai szerkezet�nek kutat�s�ban el�rt eredm�nyei�rt.
	Web dokumentumok