Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Lorenz, Konrad Zacharias B�cs, Ausztria, 1903. nov. 7. - B�cs, 1989. febr. 27. Osztr�k zool�gus, Nobel-d�jas Az �n. klasszikus �sszehasonl�t� magatart�skutat�s egyik �tt�r�je, a modern etol�gia egyik megalap�t�j�nak is szokt�k nevezni. � maga ezt a kutat�si ter�letet 1949-ig "�llatpszichol�gi�nak" h�vta, �s a n�met nyelvter�leteken �t tekintik e ter�let alap�t� atyj�nak. 1973-ban Karl von Frisch-el �s Nikolaas Tinbergen-el megosztva orvosi-�lettani Nobel-d�jat kapott az "egy�ni �s szoci�lis viselked�smint�k fel�p�t�s�vel �s m�k�d�s�vel kapcsolatos felfedez�sei�rt". Rupert Riedlel �s Gerhard Vollmerrel egy�tt Lorenz az evol�ci�s ismeretelm�let egyik megalapoz�ja, az 1941-es "Kant tan�t�sa az a priorir�l, a jelen biol�gi�j�nak t�kr�ben" c�m� foly�iratcikke ir�nymutat�v� v�lt ezen a ter�leten. �nmaga �ltal saj�t f�m�v�nek tartott "A t�k�r h�toldala" c�m� k�nyv�ben dolgozta ki alaposabban elk�pzel�seit a genetikus h�tt�rnek �s a civiliz�ci�nak az emberi tudatra gyakorolt hat�sair�l. Id�sebb kor�ban mint t�rsdalomkritikus k�z�leti szerepet is v�llalt, �s Ausztri�ban a z�ld mozgalom egyik vezet� alakja lett.
	Web dokumentumok