Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Liesganig, Joseph Graz, 1719. febr. 12. [13.] - Lemberg (ma Lviv, Ukrajna), 1799. m�rc. 4. Osztr�k jezsuita matematikatan�r, geod�ta m�rn�k, csillag�sz A J�zus-t�rsas�gba l�pve teol�giai �s matematikai tanulm�nyok ut�n, 1742-t�l t�bb jezsuita f�iskol�n tan�tott, t�bbek k�zt Kom�romban �s Kass�n, a gyakorlati matematika (f�ldm�r�stan) ismeretei alapj�n a b�csi Jezsuita Csillagvizsg�l� f�fel�gyel�je. A rend feloszlat�sa ut�n (1773) M�ria Ter�zia a birodalom f�matematikus�v� nevezte ki, majd megb�zta Galicia pontos felm�r�s�vel. 1761-65 k�zt a b�csi hossz�s�gi k�r 320 km hossz�s�g� szakasz�t m�rte meg Br�nn �s Varasd k�z�tt, majd 1769-ben a Magyar Kir�lys�g ter�let�n Kistelek �s Csurog k�z�tt v�gzett fokm�r�st. Az eredm�nyekb�l a F�ld m�reteit is levezette. Munk�ja el�k�sz�tette a Habsburg birodalom els�, akkor p�ratlanul alapos katonai t�rk�pez�s�t. Pontosan r�gz�tette a b�csi �l �s l�b hossz�t, amely az eg�sz birodalom egys�ges m�rt�ke lett. Hell Miksa egyik oktat�ja, majd k�s�bb munkat�rsa volt. M�r�seit k�s�bb Bogdanich Imre ism�telte meg �s jav�totta. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok