Finn matematikus, csillagász
1768-ban meghívták Oroszországba, a szentpétervári akadémián Euler mellett matematikusként mûködött. Eredményeket ért el a differenciálegyenletek, az elliptikus integrálok és a trigonometria terén. Csillagászként fontos megfigyeléseket végzett a Vénusz bolygó napkorong elõtti átvonulásának mérésével és a Nap-Föld távolság meghatározása terén. (E téren vitába került Hell Miksával.) Elsõk között számította ki az 1781-ben felfedezett Uránusz bolygó pályáját. A róla elnevezett 1770. II. üstökös tette nevét ismertté. Az üstököst ugyan Messier fedezte fel, de Lexell számította ki pályáját és ismerte fel periodikusságát, valamint a pályájának Jupiter által történt megváltoztatását. Az üstökösnek 5 1/2 év volt a keringési ideje, de 1776-ban nem tért vissza, azért, mert a Jupiter rendszerén ment keresztül és pályája ismét megváltozott. Lexellt 1773-ban a Royal Swedish Academy of Sciences tagjává választotta. Nevét egy holdkráter is õrzi. (Bartha Lajos)