Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Leighton, Robert Benjamin Detroit, Michigan, USA, 1919. szept. 10. - Pasadena, Kalifornia, 1997. m�rc. 9. Amerikai k�s�rleti mag- �s asztrofizikus, egyetemi tan�r Los Angeles h�res m�egyetem�n, a Caltech-en (California Institute of Technology) szerzett villamosm�rn�ki oklevelet, majd fizik�b�l doktor�lt 1947-ben. M�r egyetemistak�nt r�szt vett a Kellogg laborat�riumban nagyfesz�lts�g� r�ntgencs�vek �p�t�s�ben, itt bar�tkozott �ssze Thomas Lauritsennel, Charles Lauritsen szint�n fizikus fi�val. A Caltech Fizika-Matematika-Csillag�szat r�szleg�n kezdte kutat� tan�ri p�ly�j�t, s itt m�k�d�tt eg�szen nyugd�jaz�s�ig. H�resen j� tan�r volt: 1959-ben jelent meg A modern fizika alapelvei c. tank�nyve, majd v�gighallgatva m�sik bar�tja, Richard Feynman n�gy f�l�ves kurzus�t, vezette a hozz� tartoz� sz�mol�si gyakorlatokat, �s a magn�felv�telek alapj�n � foglalta �r�sba az el�ad�sokat. K�z�s bar�tjuk, Matthew Sands k�zrem�k�d�s�vel �gy k�sz�lt el az 1960-as �vek k�zep�re a m�ig n�pszer�, Magyarorsz�gon "Mai fizika" n�ven megjelent "Feynman-sorozat", �s Robert Leighton lett a t�rsszerz�je az ezt kieg�sz�t�, feladatmegold� k�tetnek is. Kutat� munk�j�ban a legk�l�nb�z�bb kutat�si m�szerek tervez�s�vel �s �p�t�s�vel v�vta ki koll�g�i elismer�s�t. A kozmikus sug�rz�s magas l�gk�ri vizsg�lat�hoz k�sz�lt k�dkamr�t�l kezdve a Nap m�gneses ter�t lek�pez� kamer�kon �t eg�szen az infrav�r�s sug�rz�sra �rz�keny teleszk�pig minden alkot�sa "vil�gsz�nvonal�" volt. A Marsra k�ld�tt Mariner szond�k k�peinek megb�zhat� k�zvet�t�se c�lj�b�l �rz�keny, digit�lis TV rendszert fejlesztett ki. Csal�di �lete is nevezetesen alakult: els� h�zass�g�b�l sz�letett Ralph fia volt az, aki �r�sba foglalta Richard Feynman visszaeml�kez�seit, m�sodik h�zass�g�t pedig elhunyt bar�tja, Thomas Lauritsen �zvegy�vel k�t�tte. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok