Amerikai kísérleti mag- és asztrofizikus, egyetemi tanár
Los Angeles híres műegyetemén, a Caltech-en (California Institute of Technology) szerzett villamosmérnöki oklevelet, majd fizikából doktorált 1947-ben. Már egyetemistaként részt vett a Kellogg laboratóriumban nagyfeszültségű röntgencsövek építésében, itt barátkozott össze Thomas Lauritsennel, Charles Lauritsen szintén fizikus fiával. A Caltech Fizika-Matematika-Csillagászat részlegén kezdte kutató tanári pályáját, s itt működött egészen nyugdíjazásáig. Híresen jó tanár volt: 1959-ben jelent meg A modern fizika alapelvei c. tankönyve, majd végighallgatva másik barátja, Richard Feynman négy féléves kurzusát, vezette a hozzá tartozó számolási gyakorlatokat, és a magnófelvételek alapján Å‘ foglalta írásba az elÅ‘adásokat. Közös barátjuk, Matthew Sands közreműködésével így készült el az 1960-as évek közepére a máig népszerű, Magyarországon "Mai fizika" néven megjelent "Feynman-sorozat", és Robert Leighton lett a társszerzÅ‘je az ezt kiegészítÅ‘, feladatmegoldó kötetnek is. Kutató munkájában a legkülönbözÅ‘bb kutatási műszerek tervezésével és építésével vívta ki kollégái elismerését. A kozmikus sugárzás magas légköri vizsgálatához készült ködkamrától kezdve a Nap mágneses terét leképezÅ‘ kamerákon át egészen az infravörös sugárzásra érzékeny teleszkópig minden alkotása "világszínvonalú" volt. A Marsra küldött Mariner szondák képeinek megbízható közvetítése céljából érzékeny, digitális TV rendszert fejlesztett ki. Családi élete is nevezetesen alakult: elsÅ‘ házasságából született Ralph fia volt az, aki írásba foglalta Richard Feynman visszaemlékezéseit, második házasságát pedig elhunyt barátja, Thomas Lauritsen özvegyével kötötte. (Dr. Radnai Gyula)