Erdőmérnök, egyetemi tanár
Erdőmérnöki oklevelét a selmecbányai Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán 1914-ben szerezte. Szolgálatát Zalatnán kezdte. 1919-től Sopronban tanársegéd a Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola Erdőhasználattani Tanszékén. 1922-ben az Esterházy-uradalomba került. Lentiben, Csömödéren, Kaposváron és Sopronban dolgozott. Erdei vasutakat és fűrésztelepeket tervezett és épített, az erdőgazdálkodás gyakorlati kérdéseivel foglalkozott, főleg fakitermeléssel, erdőfeltárással, fafeldolgozással. 1939-1945 között az Esterházy erdőbirtokok igazgatója volt. 1945-1946-ban az Erdészeti Kutató Intézetben dolgozott. 1946-tól a Budapesti Műszaki Egyetem erdőhasználattani tanszékén előadó, 1948-tól egyetemi tanár, a soproni Erdőmérnöki Főiskola erdőhasználattani tanszékének vezetője 1961-ig, nyugdíjba vonulásáig.