Bányamérnök
Oklevelét a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Soproni Bányamérnöki Karán szerezte 1942-ben. Mérnöki működését a tatabányai robbantástechnikai laboratóriumban kezdte. Az ott elért eredményei alapján 1951-ben megbízták a Bányabiztonsági Kutató Intézet megszervezésével. Igazgatósága alatt a megnövekedett intézmény Bányabiztonsági és Robbantástechnikai Kutató Intézetté fejlődött 1955-ben. Munkásságát számos találmány fémjelzi, pl. a millszekundos robbantás és az ehhez szerkesztett robbantógép, a megfelelő fojtástípus kiválasztásának eljárása, a fúrólyukak tökéletes kitöltését biztosító homokpuska. A robbantási tevékenység hatékonyságát növelő eredményeit a bányászaton kívül, az épületrobbantásoknál is hasznosította. Továbbfejlesztette a Davy-féle biztonsági lámpát, megalkotta a robbantással jövesztett kőzet felrakására szolgáló Kóta-féle kisrakodógépet.