| Korányi Sándor, báró
Pest, 1866. jún. 18. - Budapest, 1944. ápr. 12. Orvos, belgyógyász, egyetemi tanár
Korányi Frigyes belgyógyász-professzor fia. Egyik legjelentősebb magyar orvos. Oklevelét Budapesten 1888-ban szerezte, 1889-től apjának klinikáján működött, itt 1895-ben adjunktus lett. 1895-től az István Kórházban belgyógyász főorvos. 1893-94-ben egyetemi magántanár, 1900-tól rendkívüli tanár, 1907-től a belgyógyászat nyilvános rendes tanára. 1927-től felsőházi tag volt. Több külföldi egyetem és akadémia választotta meg doktorának, illetve tiszteleti tagjának. 1936-ban nyugdíjazták. Elsősorban a vesebetegségek gyógyításában ért el fontos eredményeket. A vesepatológia nemzetközi hírű szakértője volt. Ő határozta meg elsőként a veseelégtelenség fogalmát. Egyike az elsőknek, akik fizikai-kémiai módszereket alkalmaztak az orvostudományban. Élettani kutatásai is nemzetközi jelentőségűek voltak. Foglalkozott népegészségügyi kérdésekkel, a tuberkulózissal és táplálkozási kérdésekkel is. Igen jelentős iskolát nevelt fel. 1935-től az MTA tagja.
|  | | Web dokumentumok |
