Német vegyész és kémiatörténész
1841-ben a giesseni egyetemen lett fizetés nélküli elõadó. 1843-tól Giessenben rendkívüli egyetemi tanár, 1863-ban nevezték ki a heidelbergi egyetem kémiaprofesszorává. Tanulmányozta az atom- és molekulatérfogatokat. Vizsgálta a folyadékok és szilárd anyagok fajhõjét. Elsõsorban a forráspont, a fajsúly, a fajhõ és a hõtágulás vizsgálata alapján igazolta, hogy a vegyületek fizikai tulajdonságai olyan mértékben térnek el egymástól, amilyen mértékben a vegyületek szerkezete különbözik. A kémiai szerkezet és a fizikai tulajdonságok kapcsolatát tanulmányozva vált a fizikai szerves kémia úttörõjévé.