Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Klinkerfues, Ernst Friedrich Wilhelm Hofgeismar, N�metorsz�g, 1827. m�rc. 29. - G�ttingen, 1884. jan. 28. N�met csillag�sz 1947 �s 1851 k�z�tt Marburgban Gerlingt�l tanult csillag�szatot �s matematik�t, majd az � aj�nl�s�ra Gauss a g�ttingeni csillagvizsg�l�ban alkalmazta. 1855-ben doktor�lt a kett�scsillagok p�lyasz�m�t�s�nak �j m�dszer�t kidolgozva. 1861-ben habilit�lt �s az obszervat�rium gyakorlati munk�j�t ir�ny�totta. 1867-t�l a gyakorlati csillag�szat tansz�k�t t�lt�tte be. Sok k�zlem�nyt jelentetett meg a vezet� csillag�szati foly�iratban, az Astronomische Nachrichtenben az elm�leti �s gyakorlati csillag�szat sz�mos ter�let�r�l, pl. az aberr�ci�r�l, a spektr�lanal�zisr�l, de � vezette be a meteorrajok radi�ns�nak fogalm�t is. �sszesen nyolc �st�k�s felfedez�s�ben volt szerepe, sokf�le csillag�szati �s meteorol�giai m�r�m�szert is konstru�lt, de feltal�lt pl. egy olyan rendszert is, amelynek seg�ts�g�vel egy v�ros �sszes g�zl�mp�j�t lehetett k�zpontilag fel- illetve lekapcsolni. 1874-ben a Leopoldina Akad�mia, 1882-ben a londoni Royal Astronomical Society v�lasztotta tagj�ul. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok