Ukrán születésû amerikai kémikus
Iskoláit Kievben és Moszkvában végezte az 1917-es forradalomig. A forradalom kitörésekor a Fehér Hadsereghez csatlakozott és részt vett a harcokban. 1920-ban Jugoszláviába, majd onnan Németországba menekült. Tanulmányait a berlini egyetemen folytatta, ahol 1925-ben szerzett fizika-kémia Ph. D. fokozatot. 1926-ban az Egyesült Államokban 2 éven keresztül a Princeton Egyetemen, majd 1928-tól 1972-ig, nyugdíjbavonulásáig a Harvard egyetemen oktatott és kutatott. Kutatásait a termodinamika, spektroszkópia és a kémiai kinetika területén végezte. Kutatásai során fokozatosan bekapcsolódott ipari és kormányzati tanácsadói munkákba. 1944-tõl részt vett a Manhattan terv munkáiban, az implózió megvalósításán dolgozott. A háború után Eisenhower és Kennedy elnöksége idején a Fehér Ház elnöki tudományos tanácsadó tisztét töltötte be, részt vett a nukleáris fegyverek ellenõrzését szolgáló tárgyalásokban. Ezután folytatta egyetemi pályáját a Harvardon nyugdíjba vonulásáig. Utolsó éveiben egyre inkább a nukleáris leszerelés szószólójává vált, aktívan tevékenykedett az "Élhetõ Világért Tanácsa" (Council for a Livable World) háborúellenes szervezetben. Több kitüntetésben részesült.