Vegyész
1949-ben a szegedi tudományegyetemen szerezte meg vegyészi oklevelét. Ezután egy évig a szegedi egyetem szerves kémiai tanszékén tanársegéd. 1950-től a leningrádi egyetem fizikai kémiai tanszékén aspiráns volt, és 1954-ben védte meg háromkomponensű rendszerek folyadék-gőz egyensúlyáról szóló kandidátusi disszertációját. Ezután egy évig az MTA Központi Kémiai Kutató Intézetében tudományos munkatárs, majd a Központi Fizikai Kutató Intézetbe került és a Kémiai Főosztály vezetője lett. Itt izotóp effektusok vizsgálatával, radioaktív izotópok előállításával és reaktortechnikával kapcsolatos sugárkémiai kutatásokkal foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a mesterséges radioaktív izotópok előállítására irányuló kutatásokban és az izotópok termelésének gyakorlati megvalósításában. Emellett 1959 óta az ELTE fizikai kémiai tanszékén a Magkémia c. kollégium előadója. 1966-71-ben az IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) bécsi központjának munkatársa, 1978-tól osztályvezetője volt. Kossuth-díjas. Hét szabadalma volt.