Fizikus, egyetemi tanár
A debreceni egyetemen nyerte el fizikusi oklevelét, kutatói pályafutását is itt kezdte el Szalay Sándor akadémikus mellett, és csak azután került Budapestre a KFKI-ba, Jánossy Lajos kutatócsoportjába. Az ötvenes években kozmikus sugárzás terén végzett tudományos tevékenységét. Érdeklődése ezek után az alacsonyenergiájú magfizika felé fordult. 1960-1963-ig a Dubnai Egyesített Atomkutató Intézetben, Ilja Mihajlovics Frank Nobel-díjas akadémikus vezetése mellett csoportvezetőként dolgozott. 1967-1969-ig a koppenhágai Niels Bohr Intézetben dolgozott. Ezután kezdett el foglalkozni ismét az elemi részecskék fizikája körébe tartozó kérdésekkel. Kezdeményezésére indult meg a KFKI-ban a proporcionális és ún. drift-kamrák kifejlesztése. A CERN-ben 1975-ben kezdett el dolgozni. 1976 nyarától 1979 októberéig a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet aligazgatója volt. 1984 elejétől munkatársaival együtt bekapcsolódott egy újabb neutrinófizikai kísérletbe, amelynek célja extrém nagyenergiájú neutrinók asztrofizikai és magfizikai tulajdonságainak tanulmányozása volt. 1957 óta részt vett az ELTE Atomfizikai Tanszékének munkájában, és ott sokrétű oktatói munkát végzett. Élete során számos elismerést, kitüntetést kapott, és intenzíven részt vett a tudományos szervező munkában is. 1976-tól az MTA tagja.