Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Kepler, Johannes Weil der Stadt, Baden-W�rttemberg, N�metorsz�g, 1571. dec. 27. - Regensburg, Bajororsz�g, 1630. nov. 15. N�met matematikus, csillag�sz, optikus A t�bingeni egyetemen luther�nus lelk�sznek k�sz�lt, de tanulm�nyainak befejez�se ut�n 1594-t�l matematik�t tan�tott egy grazi szemin�riumban. M�r tanulm�nyai sor�n Kopernikus elm�let�nek h�ve lett. 1600-t�l Pr�g�ban Tycho Brahe mellett dolgozott, s nem sokkal k�s�bb ut�da lett, mint Rudolf cs�sz�r udvari csillag�sza. Brahe �s saj�tmaga �ltal v�gzett pontos m�r�sek alapj�n a bolyg�p�ly�k sz�m�t�s�val foglalkozott. A Mars bolyg� p�lyasz�m�t�sa alapj�n ismerte fel els� k�t t�rv�ny�t, amelyeket 1609-ben Astronomia Nova c�m� m�v�ben ismertetett: 1. A bolyg�k p�ly�i olyan ellipszisek, amelyeknek egyik gy�jt�pontj�ban van a Nap. 2. A bolyg�t a Nappal �sszek�t� vez�rsug�r azonos id� alatt azonos ter�letet s�rol. 1612-ben, Rudolf cs�sz�r lemond�sa ut�n Linzbe k�lt�z�tt, itt adta ki 1619-ben Harmonices mundi c�m� m�v�t, amelyben kimondta harmadik t�rv�ny�t: A bolyg�k kering�si idej�nek n�gyzete ar�nyos p�ly�juk f�l nagytengely�nek k�b�vel. Ezzel megvetette a korszer� csillag�szat alapjait, �s el�k�sz�tette Newton �ltal�nos t�megvonz�si elm�let�t. Jelent�s felismer�sei voltak az optik�ban is: elemezte a l�t�s folyamat�t, lefektetve az emberi szem szerkezet�re vonatkoz� alapismereteket. A Galileit�l kapott t�vcs� tov�bbfejleszt�s�vel megkonstru�lta az �n. Kepler-t�vcs�vet.
	Web dokumentumok