| Keldis, Msztiszlav Vszevolodovics (Keldysh, Mstislav Vsevolodovich) Riga, Lettország, 1911. febr. 10. - Moszkva, Szovjetunió, 1978. jún. 24. Szovjet fizikus, rakéta tervező A SzU Tudományos Akadémiájának alelnöke, ill. elnöke (1960-1975). A moszkvai egyetemen tanult, 1932-től az Aerohidrodinamikai Intézet munkatársa, az egyetem tanára, majd az Alkalmazott Matematikai Intézet igazgatója. Az aerodinamika és a rezgéselmélet terén fontos eredményeket ért el. 1942-től a Rakétakutató Intézet (RN II.) vezetője, itt előbb a háborúban alkalmazott rakéták (pl. a nagy hatású "katyusá"-k) kifejlesztésével, majd Keldis vezetésével a folyékony üzemanyagú hajtóművekkel, majd a nagyrakéták hajtóműveivel, utóbb a SzU-ban működő rakéta-tervező irodák tevékenységének összehangolásával foglalkoztak. Az űrkutatási verseny felgyorsulásával a "nehéz űreszközök": Luna-holdrakéták, a Mars- és Venyera-hordozók, ill. a Szaljut, Szojuz és Progresz űrhajók hordozórakétáinak tervezésével foglalkoztak. Jelentős szerepe volt a SzU embert szállító űrjárműveinek eredményeiben. Számos akadémia tagja (az MTA-nak is), a Ciolkovszkij és Lomonoszov-érmek kitüntetettje, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia a Guggenheim-díjjal tüntette ki (1965). Nevét a Hold túlsó oldalának egyik krátere és az 1691.sz. kisbolygó őrzi. (Bartha Lajos)
| | | Web dokumentumok |