Német matematikus, költő
Lipcsében jogot, filozófiát, matematikát és fizikát hallgatott. E tárgyakból tartott a lipcsei egyetemen mint magántanár előadásokat. 1746-tól a göttingeni egyetemen a geometria és fizika tanára, valamint 1763-tól a göttingeni csillagvizsgáló igazgatója volt. Mint matematikus, nem volt különösen eredeti tudós, főleg matematikatörténeti és összefoglaló műveket írt. Sokat foglalkozott Euklidész párhuzamossági axiómájával. Bolyai Farkas tanára volt, így minden bizonnyal hatást gyakorolt Bolyai Farkas, valamint közvetetten Bolyai János ilyen irányú munkásságára. Mint költő különösen éles epigrammái által lett nevezetes.