Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Karrer, Paul Moszkva, Oroszorsz�g, 1889. �pr. 21. - Z�rich, Sv�jc, 1971. j�n. 18. Sv�jci k�mikus, Nobel-d�jas Moszkv�ban sz�letett sv�jci sz�l�k gyermekek�nt, csal�dj�val 1892-ben t�rt vissza Sv�jcba. K�miai tanulm�nyait Z�richben v�gezte. 1911-ben doktor�lt. Hat �vig Berlinben dolgozott Paul Ehrlich laborat�rium�ban. 1918-t�l tan�tott az egyetemen a szerves k�mia professzorak�nt. 1919-ban a z�richi egyetem k�miai int�zet�nek igazgat�j�v� nevezt�k ki. Egyik legfontosabb kutat�si ter�lete a n�v�nyi pigmentek, f�k�pp a s�rga karotinoidok kutat�sa voltak. Munk�ja az A-vitamin provitaminja, a b�ta-karotin szerkezet�nek felt�r�s�hoz vezetett. K�s�bb foglalkozott m�g az aszkorbinsavval (C-vitamin), majd kiterjesztette kutat�sait a B2 �s az E-vitaminra. Sz�mos d�jat kapott, 1937-ben a k�mia Nobel-d�jat Walter Haworth-szal megosztva kapta a karotinoidok �s flavinok, valamint az A �s B2 vitamin kutat�s��rt, ugyanabban az �vben, amelyikben Szent-Gy�rgyi Albert az orvosi Nobel-d�jat kapta.
	Web dokumentumok