Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Joule, James Prescott Salford, Lancashire, Anglia , 1818. dec. 24. - Sale, Cheshire, 1889. okt. 11. Angol k�s�rleti fizikus Gazdag s�rgy�ros csal�dba sz�letett. Maga is a csal�di hagyom�nyt k�vette 1854-ig, amikoris eladt�k a j�l men� gy�rat. Nem folytatott szab�lyos k�z�p- ill. fels�fok� tanulm�nyokat, legink�bb autodidakta m�don k�pezte mag�t. R�vid ideig az id�s John Daltonn�l is tanult, f�leg matematik�t, de mag��v� tette Dalton atomelm�let�t is. A s�rgy�r g�zg�peit az akkor m�g csak kezdetleges, de nagy j�v�t �g�r� villanymotorokra akarta cser�lni, ez�rt is kezdte k�s�rletileg tanulm�nyozni az elektromos �ram �s a h� kapcsolat�t. M�rte az �ram h�hat�s�t, meg�llap�totta az az�ta r�la elnevezett t�rv�nyt. Innen vezetett Joule �tja a mechanikai munka �s a h� kapcsolat�nak vizsg�lat�hoz. M�r�seit egyre finom�tva jutott el a termodinamika els� f�t�tel�nek k�s�rleti megalapoz�s�ig. Az akkori angol h�- ill. munka m�rt�kegys�gek �tsz�m�t�si faktor�nak �ltala meghat�rozott legpontosabb �rt�k�t v�g�l Joule s�rk�v�re is felv�st�k. A mai nemzetk�zi (SI) m�rt�krendszerben az energia m�rt�kegys�ge viseli Joule nev�t. (A "joule" kiejt�se haz�nkban: "zs�l".) Thomsonnal k�z�s tal�lm�nyuk a fojt�son ill. sz�k�leten �t�raml� fluidumok h�m�rs�kletv�ltoz�s�n alapul� h�t�s elve, melyet sikerrel alkalmaztak a g�zok cseppfoly�s�t�s�ra a 19. sz�zadban, ma pedig m�r minden h�ztart�si h�t�g�p ez alapj�n m�k�dik. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok