Hist�ria - Tud�snapt�r -

	J�ger, Gustav Sch�nbach, Osztr�k-Magyar Monarchia, 1865. �pr. 6. - B�cs, Ausztria, 1938. jan. 21. Osztr�k fizikus A b�csi egyetemen tanult, ahol mag�ntan�rk�nt 1891-t�l Josef Stefan majd Ludwig Boltzmann asszisztense lett. 1897-t�l az egyetem elm�leti fizika professzora, 1905-t�l a Technische Hochschule professzora, k�s�bb rektora volt. 1918-t�l a b�csi egyetem elm�leti fizika int�zet�nek vezet�je volt. Szerte�gaz� munk�ss�g�nak legjelent�sebb r�sze a folyad�kok �s a g�zok kinetikus elm�let�nek kidolgoz�s�hoz val� hozz�j�rul�sa volt, e munk�j�t Boltzmann is nagyra �rt�kelte. A folyad�kokban �s g�zokban mozg� szil�rd testekre hat� ellen�ll�sr�l �rott munk�ja a motoros rep�l�s megval�s�t�s�hoz is adott elm�leti alapokat. Jelent�s eredm�nyeket �rt el az akusztik�ban, az optik�ban �s a f�nyk�pez�s ter�let�n is. Tudom�nyos munk�ja mellett jelent�s pedag�giai tev�kenys�ge is, Bevezet�s az elm�leti fizik�ba c�m� nagyszab�s� m�ve (1898) t�bb gener�ci�n �t haszn�latos volt. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok