Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Jacob, Fran�ois Nancy, Franciaorsz�g, 1920. j�n. 17. - P�rizs, 2013. �pr. 19. Francia biol�gus, Nobel-d�jas Orvosnak tanult, de a m�sodik vil�gh�bor�ban elszenvedett sebes�l�sei miatt seb�szi �lmait fel kellett adnia. �gy a biol�giai kutat�sok mellett d�nt�tt, �s a Pasteur Int�zetn�l helyezkedett el. Jacques Monod-dal egy�tt �tt�r� munk�t v�gzett annak felder�t�s�ben, hogy mik�nt ir�ny�tj�k a g�nek a sejtek anyagcser�j�t az enzimek bioszint�zis�nek vez�rl�se r�v�n. A k�t tud�s 1961-ben vetette fel, hogy a sejtekben l�tezik egy �n. h�rviv� ribonukleinsav (mRNS), vagyis egy olyan vegy�let, amelynek b�zisszekvenci�ja komplementer a sejt DNS-�nek b�zisszekvenci�j�val. �gy v�lt�k, hogy ez a h�rviv� sz�ll�tja a DNS-ben k�dolt "inform�ci�t" a ribosz�m�khoz, azaz a feh�rjeszint�zis helysz�n�re, ahol a h�rviv� RNS b�zisszekvenci�ja valami m�don "leford�t�dik" a feh�rjeterm�szet� enzimek aminosav-sorrendj�v�. Az �ltaluk operonnak elnevezett g�nkomplexek fogalm�nak magyar�zata sor�n Jacob �s Monod felvetett�k egy olyan g�ncsoport l�tez�s�nek lehet�s�g�t, amely a h�rviv� RNS szint�zis�nek szab�lyoz�sa �ltal vez�rli m�s g�nek m�k�d�s�t. Az�ta bebizonyosodott, hogy felismer�s�k �ltal�ban �rv�nyes a bakt�riumokra. Munk�j��rt a k�t kutat� Andr� Lwoff-fal megosztva 1965-ben orvosi-�lettani Nobel-d�jat kapott.
	Web dokumentumok