Mérnök
Diplomáját a pesti egyetem mérnöki szakán, az Institutum Geometricumban szerezte, 1802-ben az Esterházy grófok tatai birtokán dolgozott, 1806-1808-ig Szatmárnémeti hites mérnöke. 1818-ban a Körös-szabályozás igazgató mérnöke Nagyváradon. Elkészítette a Tiszántúl szabályozásának tervét. 1823-ban a Duna felvételéhez rendelték ki igazgató-mérnöki beosztásban. Lejtmérési munkálatait Bogovich Károllyal és Holecz Andrással úgy egyeztette, hogy a Hortobágyon és a Veresnádon át egységes szintezési hálózatot hoztak létre Nagyszőllőstől Szegedig. 1824-ben hajózási felügyelő. Elsőnek térképezte fel a Dunát, a Marost, a Tiszát és a Körösöket. Szintező műszert tervezett állványzattal és mikrométeres csavarral. Kezdeményezésére vezették be a tízes számrendszert a szintezőléceken s általában a geodéziai gyakorlatban.