| Huggins, William, Sir
Stoke Newington, London, Anglia, 1824. febr. 7. - London, 1910. máj. 12. Angol csillagász
A csillagászati spektroszkópia úttörője. 1854-ben londoni otthonában magánobszervatóriumot rendezett be. Kezdetben asztrometriai megfigyeléseket végzett. 1859/60-ban csillagászati spektroszkópiával kezdett foglalkozni. Elsőként mutatta ki, hogy a "ködös" objektumok közül egyesek galaxisok, mások pedig fénylő gáztömegek. Az utóbbiak sugárzásában kimutatta a hidrogént (1864). Először mutatta ki, hogy a fellángoló nova-csillagok hidrogénfelhőt dobnak ki (1866). Az üstökösökben kimutatta szénhidrogének jelenlétét (1868). Elsőként észlelte a csillagok közeledő vagy távolodó mozgását a Doppler-effektus segítségével (1868). A Nap színképében felismerte a kalcium jelenlétét, és folyamatosan sikerült észlelnie a hidrogén vörös fényében a Nap protuberanciáit (Janssen és Lockyer módszerével). Csillag-spektroszkópokat szerkesztett, és elsőként kísérletezett a színképek fényképezésével. Kutatásaiban együttműködő társa volt William. A. Miller kémikus, és 1875-től második felesége, Margaret Lindsay Murray asszony. Számos megtiszteltetésben részesült, a British Association közgyűlésének elnöke (1891), 1900-1905 közt a Royal Society elnöke, 1897-ben lovaggá ütötték, 1902-ben a Becsületrend kitüntetettje. Két alkalommal kapta meg a Királyi Csillagászati Társaság aranyérmét. A Rumford, Copley és Bruce érmek kitüntetettje. Nevét egy hold- és egy Mars-kráter, valamint a 2635.sz. kisbolygó őrzi. (Bartha Lajos)
|  | | Web dokumentumok |
