Orvos, nőgyógyász, egyetemi tanár
1928-ban szerezte meg orvosi oklevelét a budapesti orvosi karon. 1928-1930-ban a szülészeti klinika gyakornoka, 1930-1933-ban a Rókus Kórház segédorvosa, 1930-ban szakképesítést szerzett. 1933-ban visszatért az I. sz. szülészeti és nőgyógyászati klinikára, 1947-ben a női betegségek kórismézése magántanára, 1948-1950-ben a klinika megbízott vezetője, 1950 1972-ben a klinika igazgatója, ny. r. tanár. A klinikán megszervezte a toxikózis-kutató laboratóriumot, a világon elsőnek nyitotta meg az erosio orvosi ambulanciát. 1946-ban megszervezte az Országos Meddőségvizsgáló Intézetet, amely később csak osztályként működhetett. Kezdeményezésére az 1950-es években országosan bevezették a szülészeti fájdalomcsillapítást szolgáló pszichoprofilaktikus előkészítést. Működéséhez fűződik a szülés utáni rutinszerű cervixrevízió. Elismert operatőr volt, új műtéti metódust vezetett be a pruritus vulvae gyógyításában.