Orvos
Baranya vármegye főorvosa volt. 1845-ben Baranya vármegyének orvosi helyirata c. művében áttekintő leírást adott a megye korabeli népességéről, közegészségügyi helyzetéről, az ott élő nemzetiségek szokásairól. Elsőként hívta fel a figyelmet az ormánsági magyarság körében terjedő egykézésre. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságának Pécsett tartott VI. közgyűlésének titkára volt, s szerkesztette az ez alkalomból kiadott kötetet.