História Tudósnaptár
História - Tudósnaptár
Kattintson!
H K Sz Cs P Sz V
      1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31      
Előzetes   Emlékeztető   Javaslatok?   Olvass el! NEW!

A,Á B C CS D E,É F G GY H I,Í J K L M N O,Ó Ö,Ő P Q R S SZ T U,Ú V W X Y Z ZS  ^    Név:  
Hofmann, August Wilhelm von (Hoffmann)
Giessen, Hessen-Darmstadt, 1818. ápr. 8. - Berlin, 1892. máj. 2. [5.]

Német kémikus
A giesseni egyetemen Justus von Liebig tanítványa volt, 1841-ben doktorált. 1845-ben Londonban az új Royal College of Chemistry első igazgatója lett. 1864-ben Bonnba költözött, 1865-ben a berlini egyetem kémia professzora és laboratóriumának igazgatója lett, itt tanított és kutatott haláláig. Munkája a szerves kémia nagy területeit fogta át. Első kutatása, a kőszénkátrány vizsgálata vezette el a benzol és a toluol kinyerésére szolgáló gyakorlati módszerekhez, és ezek nitrovegyületekké és aminokká való átalakításához. Előállította a három etil-amint és a tetraetil-ammónium-sót, és kimutatta az ammóniával való szerkezeti rokonságukat. Felfedezte a formaldehidet, a hidrazobenzolt, az izonitrileket és Auguste Cahours társaságában az allil-alkoholt. Az amidok aminokká átalakítására szolgáló módszerét Hofmann-reakciónak nevezik. Módszert dolgozott ki a folyadékok molekulasúlyának a gőzsűrűségből való meghatározására is. Az ő és Sir William Henry Perkin anilin kutatásai segítették az anilinfesték ipar alapjainak a lerakását.

Web dokumentumok

 

  KFKI Home >  História - Tudósnaptár Copyright info