Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Hofmann, August Wilhelm von (Hoffmann) Giessen, Hessen-Darmstadt, 1818. �pr. 8. - Berlin, 1892. m�j. 2. [5.] N�met k�mikus A giesseni egyetemen Justus von Liebig tan�tv�nya volt, 1841-ben doktor�lt. 1845-ben Londonban az �j Royal College of Chemistry els� igazgat�ja lett. 1864-ben Bonnba k�lt�z�tt, 1865-ben a berlini egyetem k�mia professzora �s laborat�rium�nak igazgat�ja lett, itt tan�tott �s kutatott hal�l�ig. Munk�ja a szerves k�mia nagy ter�leteit fogta �t. Els� kutat�sa, a k�sz�nk�tr�ny vizsg�lata vezette el a benzol �s a toluol kinyer�s�re szolg�l� gyakorlati m�dszerekhez, �s ezek nitrovegy�letekk� �s aminokk� val� �talak�t�s�hoz. El��ll�totta a h�rom etil-amint �s a tetraetil-amm�nium-s�t, �s kimutatta az amm�ni�val val� szerkezeti rokons�gukat. Felfedezte a formaldehidet, a hidrazobenzolt, az izonitrileket �s Auguste Cahours t�rsas�g�ban az allil-alkoholt. Az amidok aminokk� �talak�t�s�ra szolg�l� m�dszer�t Hofmann-reakci�nak nevezik. M�dszert dolgozott ki a folyad�kok molekulas�ly�nak a g�zs�r�s�gb�l val� meghat�roz�s�ra is. Az � �s Sir William Henry Perkin anilin kutat�sai seg�tett�k az anilinfest�k ipar alapjainak a lerak�s�t.
	Web dokumentumok