Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Hilbert, David K�nigsberg, akkor Poroszorsz�g, 1862. jan. 23. - G�ttingen, 1943. febr. 14. N�met matematikus A k�nigsbergi egyetemre j�rt 1880-1884 k�z�tt, majd 1885-ben megszerezte a doktori c�met. Heinrich Weber - aki Richard Dedekind munkat�rsa volt az algebrai f�ggv�nyek elm�let�nek kidolgoz�s�ban - professzor volt a k�nigsbergi egyetemen, mialatt Hilbert tanul� volt. 1883-ban, miut�n Weber elment, Lindemann-t nevezt�k ki ut�dj�nak. Lindeman hat�s�ra kezdett el �rdekl�dni az invari�nsok (�lland�k) ir�nt. Bebizony�totta a h�res Hilbert alap� elm�letet,majd bebizony�totta a Hilbert-f�le nem egyszer�s�thet�s�gi t�telt. Az algebrai sz�mok elm�let�vel is foglalkozott. Ez a munk�ja a reciprocit�s t�rv�nyeit helyezte a k�zpontba, tov�bbfejlesztve Gauss t�tel�t a m�sodfok� marad�kokkal kapcsolatban. 1893-ban Minkowskival k�z�sen kijel�lt�k �ket a sz�melm�lettel kapcsolatos jelent�s elk�sz�t�s�re. Hilbert Zahlbericht c. munk�j�ban �sszegezte az el�rt eredm�nyeket. F�l �vsz�zadon �t alapm�k�nt tekintett�k mindazok, akik �rdekl�dtek az algebrai sz�mok elm�lete ir�nt. Hilbert dolgozott algebrai formul�kon, algebrai sz�melm�leten, a geometria alapjain, anal�zisen �s elm�leti fizik�n. Sz�mos di�kja lett h�res matematikus. 1910-ben � kapta a Magyar Tudom�nyos Akad�mia Bolyai-d�j�t.
	Web dokumentumok