Brit fizikus, Nobel-díjas
Skót anyától és angol apától született. A londoni King's College-ban végzett, majd az Edinburgh-i egyetemen dolgozott. 1983 óta a Royal Society tagja volt. A hatvanas években fordult érdeklÅ‘dése az elemi részecskék tömegének problémája felé. Ezek tömegének megmagyarázásához a kölcsönhatásokat eredményezÅ‘ szimmetriák sérülésére lenne szükség. Az ehhez szükséges spontán szimmetriasértés mechanizmusának elméletét a hatvanas években többen is publikálták, köztük a belga François Englert és Robert Brout is, az elmélet ezért a Brout-Englert-Higgs mechanizmus néven ismert. Higgs a mechanizmusban létrejövÅ‘ nagy tömegű részecske létezését is elÅ‘re jelezte. A Higgs-mechanizmust leíró cikkét a CERN-ben szerkesztett Physics Letters visszautasította, mert "jelentéktelennek" tartották. 1964-ben a Physical Review Letters-ben jelent meg. A Higgs-bozon után évtizedekig kutattak a fizikusok, míg 2012. július 4-én a CERN-ben bejelentették a keresett részecske felfedezését, ezzel a részecskefizika standard modelljének egy igen fontos hiányzó mozaikdarabkája került a helyére. Higgs 2013-ban megosztott Nobel-díjat kapott "egy olyan mechanizmus elméleti felfedezéséért, amely hozzájárul a szubatomi részecskék tömegének eredetével kapcsolatos ismereteinkhez, és amelyet a közelmúltban a CERN nagy hadronütköztetÅ‘jével végzett ATLAS és CMS kísérletek a megjósolt alapvetÅ‘ részecske felfedezésével megerÅ‘sítettek". A díj másik felét François Englert kapta. (Piriti János)