Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Higgs, Peter Ware Newcastle, Anglia, 1929. m�j. 29. - Edinburgh, Sk�cia, 2024. �pr. 8. Brit fizikus, Nobel-d�jas Sk�t any�t�l �s angol ap�t�l sz�letett. A londoni King's College-ban v�gzett, majd az Edinburgh-i egyetemen dolgozott. 1983 �ta a Royal Society tagja volt. A hatvanas �vekben fordult �rdekl�d�se az elemi r�szecsk�k t�meg�nek probl�m�ja fel�. Ezek t�meg�nek megmagyar�z�s�hoz a k�lcs�nhat�sokat eredm�nyez� szimmetri�k s�r�l�s�re lenne sz�ks�g. Az ehhez sz�ks�ges spont�n szimmetrias�rt�s mechanizmus�nak elm�let�t a hatvanas �vekben t�bben is publik�lt�k, k�zt�k a belga Fran�ois Englert �s Robert Brout is, az elm�let ez�rt a Brout-Englert-Higgs mechanizmus n�ven ismert. Higgs a mechanizmusban l�trej�v� nagy t�meg� r�szecske l�tez�s�t is el�re jelezte. A Higgs-mechanizmust le�r� cikk�t a CERN-ben szerkesztett Physics Letters visszautas�totta, mert "jelent�ktelennek" tartott�k. 1964-ben a Physical Review Letters-ben jelent meg. A Higgs-bozon ut�n �vtizedekig kutattak a fizikusok, m�g 2012. j�lius 4-�n a CERN-ben bejelentett�k a keresett r�szecske felfedez�s�t, ezzel a r�szecskefizika standard modellj�nek egy igen fontos hi�nyz� mozaikdarabk�ja ker�lt a hely�re. Higgs 2013-ban megosztott Nobel-d�jat kapott "egy olyan mechanizmus elm�leti felfedez�s��rt, amely hozz�j�rul a szubatomi r�szecsk�k t�meg�nek eredet�vel kapcsolatos ismereteinkhez, �s amelyet a k�zelm�ltban a CERN nagy hadron�tk�ztet�j�vel v�gzett ATLAS �s CMS k�s�rletek a megj�solt alapvet� r�szecske felfedez�s�vel meger�s�tettek". A d�j m�sik fel�t Fran�ois Englert kapta. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok