Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Hevelius, Johannes Danzig (ma Gda�sk, Lengyelorsz�g), 1611. jan. 28. - Danzig, 1687. jan. 28. Lengyel m�kedvel� csillag�sz Hollandi�ban a leideni egyetemen tanult, majd visszat�rt sz�l�v�ros�ba, h�z�nak a tetej�re csillagvizsg�l�t �p�tett, saj�t k�sz�t�s� kiv�l� m�szerekkel szerelte fel. Az �gi poz�ci�k m�r�s�t sz�vesebben v�gezte lencs�k seg�ts�ge n�lk�l, b�r �p�tett �s haszn�lt t�vcs�veket. 1647-ben atlaszt �ll�tott �ssze �s tett k�zz� a Holdr�l. A k�tet a Hold felsz�n�r�l k�sz�tett egyik legkor�bbi t�rk�pet tartalmazza, valamint sok domborzati elem elnevez�s�t. A holdhegyeknek adott elnevez�sei k�z�l n�h�ny, p�ld�ul az Alpok, ma is haszn�latos. Nev�t viseli egy holdkr�ter. Elk�sz�tette kor�nak leg�tfog�bb, 1564 csillagot tartalmaz� katal�gus�t. �gi atlasz�ban j� n�h�ny ma is elfogadott csillagk�p el�sz�r szerepelt. Hal�la ut�n feles�ge, aki munkat�rsa volt megfigyel�seiben, egy�tt adta ki a katal�gust �s az atlaszt Edmond Halley 1679-ben megl�togatta Heveliust, �sszevetette a t�vcs�ves szext�ns haszn�lat�t Hevelius szabad ir�nyz�k� szext�ns��val. Hevelius megmutatta, hogy t�vcs� n�lk�l nagyj�b�l ugyanolyan pontoss�ggal tudja meghat�rozni a csillagok helyzet�t, mint Halley a t�vcs�vel.
	Web dokumentumok