Lengyel műkedvelő csillagász
Hollandiában a leideni egyetemen tanult, majd visszatért szülővárosába, házának a tetejére csillagvizsgálót épített, saját készítésű kiváló műszerekkel szerelte fel. Az égi pozíciók mérését szívesebben végezte lencsék segítsége nélkül, bár épített és használt távcsöveket. 1647-ben atlaszt állított össze és tett közzé a Holdról. A kötet a Hold felszínéről készített egyik legkorábbi térképet tartalmazza, valamint sok domborzati elem elnevezését. A holdhegyeknek adott elnevezései közül néhány, például az Alpok, ma is használatos. Nevét viseli egy holdkráter. Elkészítette korának legátfogóbb, 1564 csillagot tartalmazó katalógusát. Égi atlaszában jó néhány ma is elfogadott csillagkép először szerepelt. Halála után felesége, aki munkatársa volt megfigyeléseiben, együtt adta ki a katalógust és az atlaszt Edmond Halley 1679-ben meglátogatta Heveliust, összevetette a távcsöves szextáns használatát Hevelius szabad irányzékú szextánsáéval. Hevelius megmutatta, hogy távcső nélkül nagyjából ugyanolyan pontossággal tudja meghatározni a csillagok helyzetét, mint Halley a távcsővel.