Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Herschel, Frederick William, Sir Hannover, N�metorsz�g, 1738. nov. 15. - Slough, Anglia, 1822. aug. 25. N�met sz�let�s� angol csillag�sz, t�vcs� �p�t�, zen�sz A stell�rasztronomia egy els� m�vel�je, a stell�rstatisztika �tt�r�je. N�met katonazen�sz-csal�d gyermeke, 1757-ben Angli�ban telepedett le, ahol muzsikusk�nt kereste keny�r�t, 1766-t�l tev�kenyen foglalkozott csillag�szattal, t�kr�s t�vcs�veit maga k�sz�tette, majd kereskedelmi c�llal is mintegy 400 kisebb-nagyobb reflektort k�sz�tett. Csillag-statisztikai m�dszerekkel vizsg�lta a csillagok t�rbeli eloszl�s�t. Kimutatta, hogy a t�vcs�vel �s szabad szemmel l�that� csillagok egy hatalmas, egy�ttes rendszert, a Tej�trendszert alkotj�k. Ek�zben fedezte fel 1781. m�rcius 13-�n az Ur�nusz bolyg�t, ez�rt angol Udvari Csillag�ssz� nevezt�k ki. Az uralkod� t�mogat�s�val meg�p�tette kor�nak legnagyobb, 122 cm �tm�r�j� t�kr�s t�vcs�v�t (1789). Kimutatta a Nap t�rbeli mozg�s�t. Nagyszab�s� munk�ja a kett�s �s t�bbsz�r�s csillagok katalogiz�l�sa, egyesekr�l meg�llap�totta, hogy a csillag-p�rok egym�s k�r�l keringenek. Nagy jelent�s�g� a k�d�s objektumokr�l (csillaghalmazok, k�dfoltok, t�voli csillagrendszerek) k�sz�tett katal�gusa. Felfedezte a Szaturnusz �s az Ur�nusz k�t-k�t holdj�t. Igen alapos bolyg� megfigyel�seket is v�gzett. 1800-ban kimutatta, hogy a sz�nk�pben a l�that� f�ny-tartom�nyon k�v�l l�thatatlan (v�r�s�n inneni) sug�rz�s is jelen van. Munk�j�t h�ga, Lucretia Caroline H. (1750-1848) t�mogatta, majd fia, Sir John Frederick H. (1792-1871), folytatta. �rdemeit sok egyes�let �s szervezet tags�ggal (Royal Society), ill. eln�ks�ggel (Royal Asttronomical Society) �s �rmekkel ismerte el. Nev�t holdkr�ter �s a 2000.sz. kisbolyg� is �rzi.(Bartha Lajos)
	Web dokumentumok