Vízépítő mérnök
Felsőfokú tanulmányait Pozsonyban és a pesti egyetem mérnöki intézetében (Institutum Geometricum) végezte. 1847-től a Tisza-szabályozásnál a felső-tiszai szakasz osztálymérnöke volt. A szabadságharc után 1850-től a Tisza-szabályozási bizottmány főmérnöke, 1857-től a központi felügyelőség ideiglenes főnöke lett, 1863-ban több tervváltozatot dolgozott ki a tisza-körösi öntöző- és hajózócsatornára, 1867-ben mint miniszteri osztálytanácsos, majd 1869-től a Tisza-szabályozás központi bizottságánál mint műszaki tanácsos vitt vezető szerepet a Tisza-szabályozásban; újjászervezte a Tiszavölgyi Társulatot (1877-78). Az elért eredmények azonban nem voltak elegendők az 1879-i szegedi árvízkatasztrófa elhárítására. Első volt hazánkban, aki a mezőgazdasági vízgazdálkodást szervezte.