Német matematikus
Berlinben és Bonnban végezte egyetemi tanulmányait, tanárai között volt egyebek között Kirchhoff, Kronecker és Weierstrass is. A legnagyobb hatást Kronecker gyakorolta rá, aki doktori munkájának témavezetője is volt a berlini egyetemen. 1884-ben doktorált. 1901-ben kinevezték a marburgi egyetem professzorává, itt töltötte egész pályafutását. Továbbvitte Kronecker kutatásait. 1897-ben a bevezette a p-adikus számok fogalmát, mely igen nagy szerepet játszott a számelmélet és a matematika más területeinek későbbi fejlődésében. Módszerének segítségével számos tételt bizonyított a kvadratikus formák elméletében és a számelméletben. Nevéhez fűződik a Hensel-lemma. Szinte teljes pályafutásán keresztül dolgozott Kronecker összegyűjtött munkáinak szerkesztésén, melyek végül 5 kötetben jelentek meg. 1901-től a Crelle's Journal szerkesztője volt.