Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Heisenberg, Werner Karl W�rzburg, N�metorsz�g, 1901. dec. 5. - M�nchen, 1976. febr. 1. N�met atomfizikus, Nobel-d�jas Arnold Sommerfeld mellett szerzett b�lcs�szdoktori oklevelet elm�leti fizik�b�l 1923-ban. Ezut�n Max Born tan�rseg�de lett G�ttingenben �s ugyanott 1924-ben mag�ntan�rr� habilit�lt�k. 1924-1925-ben �szt�nd�jask�nt, majd 1926-ban asszisztensk�nt Niels Bohr mellett dolgozott a koppenh�gai egyetemen. 1927-1941-ig a lipcsei egyetem elm�leti fizika professzora �s az Elm�leti Fizikai Int�zet igazgat�ja volt. 1941-1945-ig a berlini egyetem, 1945-1955-ig a g�ttingeni egyetem, 1956-t�l pedig a m�ncheni egyetem elm�leti fizika professzora �s 1947-t�l a Max Planck Int�zet igazgat�ja volt. A 2. vil�gh�bor� alatt r�szt vett a n�met atomfegyver-program fejleszt�si munk�iban. Munk�ss�ga kiterjedt szinte az eg�sz elm�leti fizika, k�l�n�sen az atomfizika, a magfizika �s az elemi r�szek fizik�j�nak ter�let�re. 1925-ben dolgozta ki a kvantummechanika els� megfogalmaz�s�t, a m�trixmechanik�t. Fel�ll�totta a mikrofizika egyik legalapvet�bb �sszef�gg�s�t, a r�la elnevezett hat�rozatlans�gi �sszef�gg�st. 1932-ben kapta meg a fizikai Nobel-d�jat. Nev�hez f�z�dik az els� atommagelm�let kidolgoz�sa, amely szerint az atommag protonokb�l �s neutronokb�l �p�l fel. � vezette be a nukleonok k�z�tti kicser�l�d�si k�lcs�nhat�st �s az izot�p-spin fogalm�t. A m�gness�g ter�n el�rt eredm�nyei is igen jelent�sek. �lete v�g�n az elemi r�szek egys�ges kvantumt�relm�let�n dolgozott.
	Web dokumentumok